A fűtött szoba kellemes volt, jól kialudtuk magunkat és szent elhatározással folytattuk a naplóírást.

Archie üvegeit valami drága lélek lepucolta az éjszaka folyamán. Pedro munka nélkül maradt, de ezt ő nem bánta.

Megreggeliztünk a főtéren.

Mindenki az asszonyvásár megtekintését javasolta a barátságos kávézó társak közül. Ezeket a reggeli beszélgetéseket nehéz megúszni. Zitusnak negyedik férjjelöltje akadt. A helyiek egyöntetűen megállapították, hogy neki mint fes-i nőnek csakis Fatima lehet a neve. Kiváló teát, tejeskávét fogyasztottunk némi omlett társaságában. Négy internetező hely is volt a helységben, az egyikbe betértünk és egy óra küzdelemmel feltettük a netre az elkészült anyagot. Valami nehézség mindig akad ezeken a helyeken. Most a sávszélesség volt iszonyú alacsony, és Windows 98 volt a gépeken, ami a mi pendrive-unkat nem szerette annyira.

Kb délre sikerült megtankolni, útitervet készíteni és feltölteni a naplót. Könnyű napot terveztünk háromcsillagos látványosságok irányába.

A Dades völgyét vettük célba. Tegnap Imilchilben azt mondták, hogy jobban járható a Todhra felé menő út, ezért azt választottuk. Mára kipihentük magunkat eléggé ahhoz, hogy a Dades völgyét is bevegyük.

Épp elindultunk, amikor észrevettük, hogy körülöttünk harckocsik és katonai Jeep-ek sokasága. Az út mindkét oldalán, a kősivatagban hadgyakorlat folyt. Elhagytunk egy nagyobb hegyet, amelynek másik oldalán is rengeteg üteget állítottak fel, később a helikopterek is feltűntek. Gyétyi archiválta a Marokkói hadsereg haditechnikai adatait. Kezünkben vannak.

Archie majdnem bezupált, meglátva harci tesóit.

Ait Youl. A Dades völgyébe érve egy special szakaszt tervezett számunkra Pók.

Egy kertek mögötti úton a csodálatos Ait Youl fensík felé kapaszkodtunk. Újabb terep szakasz következett.

Az Ait Youl színei pompázatosak. Több, mint 10 éve nem esett erre eső korábban. A táj teljesen kihalt, de gyönyörű.

Ősi vésést találtunk

Rózsák völgye. Az Ait Youl holdbéli tája után észrevétlenül futunk bele a Rózsák völgyébe. Itt termesztik a Damaszkusz nevű látványra jellegtelen illatrózsát. Archienak újabb hegyet kellett megmásznia, végül egy 2050 méter magas hágón kijutottunk a rózsák völgyéből.

Szépen esteledett, a városkák és falvak gyönyörű szinekben pompáztak körülottünk.

Megvacsoráztunk és elindultunk – országúton – 160 kilométerre kinézett szállásunk felé. Nemsokára az éjszakai fényben pálmafa ligetek tűntek fel mellettünk. Most már tényleg délre érkeztünk.

A Lonley segítségével szállást választottunk. Nem jött be. Éjszaka meglehetősen fáztunk.